Premier február 9-án az HBO GO-n
2015 végén a párizsi és San Bernandino-i terrorcselekményekről szóló hírekkel voltak tele az újságok címlapjai. Mindkét akció iszlám szélsőségesekhez köthető, akik az Iszlám Államnak, az ISIS-nek fogadtak örök hűséget, és megmutatták a világnak, hogy még manapság is milyen nehéz feladat a titkosszolgálatoknak elhárítani az ilyen fenyegetéseket.
Peter Bergen könyvéből – A dzsihád az Egyesült Államokban: Nyomozás Amerika saját nevelésű terroristái után – Greg Baker, az Emmy-díjas Embervadászat Bin Laden után dokumentumfilm rendezője készített filmet. A Hazánk fiai – A terror elhárítható? egy magával ragadó, sajnálatosan aktuális problémát feszegető alkotás, amely bemutatja, hogy milyen fenyegetést jelentenek, és hogy fordulnak hazájuk ellen az Egyesült Államokban felnőtt, és a szélsőséges nézetek mellett elköteleződött fiatalok. A történetet egy bennfentes szemszögéből láthatjuk, aki maga is részt vett a terrorelhárítási rendszer kidolgozásában. Az időszerű film február 9-től lesz elérhető az HBO GO oldalán.
A Hazánk fiai – A Terror elhárítható? című dokumentumfilm feltárja azt a vélt és valós terrorfenyegetést, melyet az amerikai állampolgárból lett iszlám szélsőségesek jelentenek a társadalomra. Első kézből tudósít a frontvonalból, beleértve az elítélt terroristák családtagjait, akik megpróbálják lebeszélni a fiatalokat a szélsőséges nézetek elfogadásáról. Eközben a muszlim amerikaiaknak gyanakvással és félelemmel kell szembenézniük a közösségeikben, és ők is áldozatul eshetnek a terroristák akcióinak. A dokumentumfilm bemutatja a terrorelhárítási szakemberek nézőpontját is, szakértőkét és ügyészekét akik több ilyen ügyben eljártak már.
A film olyan kérdéseket vet fel, hogy mekkora ez a fenyegetés, illetve milyen hatékonyak az Egyesült Államok terrorellenes ügynökségeinek erőfeszítései a belső terrorizmus leküzdésében? Milyen előre nem látható következménnyel járhatnak ezek az erőfeszítések? És vajon a szabadság és a demokrácia milyen értékeit kell feláldozni a küzdelem során.
„Hogy lehet az, hogy több mint egy évtizeddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után amerikai állampolgárok képesek belépni az al-Káida terrorszervezetbe, vagy elfogadni annak ideológiáját?” – teszi fel a kérdést Peter Bergen. „Ez egy nagy rejtély, egy kirakós játék.” Az Igazságügyi minisztérium szakértői komoly kihívással néznek szembe, hogy beazonosítsák a potenciális terroristákat, és megelőzzék az amerikai földön tervezett terrorista támadásokat úgy, hogy eközben tiszteletben tartják a törvényeket, az állampolgárok jogait és az alkotmány sérthetetlenségét.
Andrew Liepman a terrorelhárítási központ korábbi igazgatóhelyettese elmagyarázza, hogy „9/11 után a munkánk nem az, hogy minimalizáljuk egy terrortámadás valószínűségét, hanem, hogy kizárjuk azt.”
A Hazánk fiai – A terror elhárítható? című dokumentumfilmben bemutatott esetek között van egy az Egyesült Államokban élő fiatal muzulmán fiúé. Az amerikai hatóságok azután figyeltek fel rá, hogy egy iszlám bentlakásos iskolában tanult, ahol a családja szerint szélsőséges weboldalakkal találkozhatott. Miután Washingtonba utazott az egyik barátjával, majd a Pentagonnál és más helyeken kezdett filmezni, letartóztatták, és elítélték terrorista szervezkedésért. Tizenhét évet kapott, amit egy szövetségi börtönben kell letöltenie. A családjának nehéz megemészteni ezt, összeegyeztetni a fiukról az állam által alkotott képet a sajátjukkal. Philip Mudd, az FBI nemzetbiztonsági osztályának korábbi igazgatóhelyettese, aki szakértőként vett részt a vizsgálatban azt mondta: „Azt hiszem, erőszakos cselekményt fontolgatott… Nem engedhetjük, hogy emberek haljanak meg.”
2009-ben az amerikai hadsereg pszichológusa, Nidal Malik Hasan tüzet nyitott saját bajtársaira a texasi Fort Hoodban. Tizenhárom embert gyilkolt meg, és több mint harmincat megsebesített. Nidal ügyvéd unokatestvére a virginiai Fairfaxban él. Nader Hasan szerint Nidal félt a háború gondolatától, és teljesen megzavarodott, amikor megtudta, hogy bevetésre küldik. Miután az eset megjelent a médiában, és kiderült, hogy unokatestvérek, Nadert bűnpártolással gyanúsították, emiatt elveszítette a barátait és az ügyfeleit. De egy kis rokonszenvet érez Nidal iránt, aki öngyilkos hajlamú volt, és a vallást használta fel mentségként, hogy magával vigye a többieket a halálba. Nader később alapítványt hozott létre az iszlám szélsőségesek ellen, majd furcsa mód barátságot kötött Kerry Cahillel, az egyik Fort Hood-i áldozat lányával. Összefogtak egymással, és prezentációkkal járták az iskolákat, mindenhol ugyanazt az üzenetet közvetítve: „Nem lehet erőszak az iszlám nevében. Soha.”
Imam Omer Mozaffar chicagói egyetemi tanár első kézből ismeri az iszlám szélsőségesek fenyegetéseit. Elmondása szerint ő maga is majdnem csatlakozott a tálibokhoz, azonban nem tudta elképzelni, hogy ártatlan embereket öljön, vagy a gyilkosságot elfogadja az iszlám tanítás részeként. Mozaffar most a muzulmán diákokat figyelmezteti az ISIS fenyegetésére, emlékeztetve őket Samir Khan esetére. Az egyik muzulmán barátjának pakisztáni-amerikai fia elrettentő átalakulására, ahogy diákból szélsőségessé vált. Khan alapította az első angol nyelvű, dzsihádista magazint, majd Jemenbe utazott, hogy találkozzon Anwar al-Awlakival az al-Káida egyik Amerikában született tagjával. Végül mindketten életüket vesztették egy dróntámadásban, „Samir hibát követett el” mondja Mozaffar, és sajnálja, hogy nem tudta megóvni az erőszak világától. „Egyike volt, aki elment közülünk” – mondja.
