- 2016. március 24., csütörtök 19 óra
Közreműködik:
Kun Ágnes Anna, Berkes János, Sárkány Kázmér – ének
Harazdy Miklós – zongora
Szerkesztő, műsorvezető: Baranyi Ferenc
Beethoven, bár nem kedvelte az olasz operát, olykor elismeréssel beszélt Rossiniről: „Bár zenéjét áthatja a kor frivol szelleme, tehetséges ember és kiváló melodista, aki könnyedén meg tud írni egy operát annyi hét alatt, amennyi évre egy németnek szüksége van egy hasonló darab komponálásához.”
Világhíres operák sorozat, 6. kötet – A sevillai borbély (Kossuth Kiadó)
Mozart késői operái iránt a prágai közönség tanúsította a legnagyobb megértést. A zeneköltő boldogan írja 1787-ben Prágából egy bál után: „Nagy örömmel láttam, hogy az emberek mind a Figaróm zenéjére ugráltak őszinte élvezettel, amelyet csupa kontratánccá és német tánccá alakítottak át. Mert itt nem beszélnek másról, mint Figaróról. Ez minden bizonnyal nagy megtiszteltetés számomra.”
Péterffy Ida: Kis történetek nagy zeneszerzőkről
A furfangos borbélyt, Figarót Beaumarchais francia drámaíró teremtette meg 1775-ben A sevillai borbély című színművében, majd tette halhatatlanná 1784-ben Figaro házassága című darabjában. Az előbbiből Paisiello és Rossini, az utóbbiból Mozart írt operát. Mozart remekét 1786-ban, tehát 230 éve, Rossiniét pedig 1816-ban, vagyis kereken 200 esztendeje mutatták be. A két jubiláló dalműből hallunk részleteket ezen az estén.
Belépőjegy: 1800 Ft, diákjegy: 900 Ft
