Kis formátum, komoly következmények. A zene története összekapcsolódik a fotográfiával: annak minden fejezete, az absztrakttól a portrékig, otthagyta lenyomatát a lemezborítókon. Ezek a kis négyzet alakú felületek teljes fotótörténeti áttekintést nyújtanak, egyfajta időkapszulaként zárva magukba a zenét és a képet. A fotósok régóta dolgoznak együtt a zenészekkel a lemezborítók megtervezésén, bár kapcsolatuk valójában kétirányú: a zenészek is beleásták magukat a fotótörténet gazdag tárházába, hogy a zenéjükhöz illő erőteljes képekre leljenek. Így vagy úgy, de a lemezborítókon a világ szinte minden fotográfusának munkája szerepelt.
Több, mint 400 ikonikus lemezborító látható a Capa Központ június 15-én nyíló Total Records – Lemezborítók: fotográfia és zene című kiállításán. A tárlat a fotó- és képzőművészet nagyágyúit sorakoztatja fel Andy Warholtól Yoko Ono-n, David Bowie-n és Damien Hirst-ön keresztül egészen olyan fotográfiai nagymesterekig, mint Annie Leibovitz, Helmut Newton, vagy a botrányairól méltán híres Larry Clark, akinek a munkáit Magyarországon még nem láthatta a közönség.
A kiállításon szereplő művészek többek között:
David Bowie, Dorothea Lange, Brassaï, Lee Friedlander, Richard Avedon, Robert Rauschenberg, Ed Ruscha, Damien Hirst, Jeff Koons, David Bailey, Andy Warhol, Anton Corbijn, MAGNUM, Elliott Erwitt, Anders Petersen, William Eggleston, René Burri, Andreas Gursky, Weegee, Mitch Epstein, Emmet Gowin, Cindy Sherman, Robert Doisneau, Gary Winogrand, Bruce Davidson, W. Eugene Smith, Bernd & Hilla Becher, Joel Meyerowitz, Todd Hido, Alec Soth, Josef Koudelka, Daido Moriyama, Nan Goldin, Annie Leibovitz, William Klein, Helmut Newton, Jürgen Teller, Larry Clark, David LaChapelle, Jeff Wall, Brian Griffin, Duane Michals, Robert Mapplethorpe, Martin Parr, John Lennon, Yoko Ono, Jean-Baptiste Mondino.
A kiállításról
Total Records – Lemezborítók: fotográfia és zene
437 lemezborító a pop- és vizuális kultúra legnagyobb alakjaitól
Megtekinthető a Capa Központban 2016. június 16 és október 2. között.
www.capacenter.hu
A kiállítást összeállította a Rencontres d’Arles Fotófesztivál.
Kurátorok: Antoine de Beaupré, Serge Vincendet és Sam Stourdzé. Közreműködött: Jacques Denis.
Magyar társkurátor: Csizek Gabriella, a Mai Manó Ház művészeti munkatársa
Jacques Denis francia újságíró előszava a Rencontres d’Arles Fotófesztiválon 2015-ben megrendezett kiállításhoz: „Fotótörténet a bakelitlemezek prizmáján keresztül. Ez a két médium – a fotó és a bakelit – , amely visszavonhatatlanul otthagyta lenyomatát a XX. századon, minden lehetséges formájában hatott egymásra, legyen az művészeti alkotás vagy illusztráció, ábrázolás vagy kísérletezés. A szándékok és felvetések ezen sokszínűsége szolgált a megrendezett kiállítás alapjául.
Már az első két, lemezborítón közzétett kép – a Broadway-ról készített művészi fotó, illetve egy cowboyt ábrázoló kép – jelezte, hogy az új felület végtelen lehetőségeket rejt. A formátum – kör a négyszögben – magába foglalja majdnem a teljes fotótörténetet. Sok fotós hagyta rajta kézjegyét ezeken a 30×30 cm-es borítókon. A fotográfia mindig vezető szerepet töltött be a rögzített zene történetében. Ha rápillantunk egy lemezborítóra, szinte halljuk is, amit látunk. A fotósok számos zenei klasszikushoz készítettek illusztrációt. Ki az, aki sosem vett lemezt csupán azért, mert megtetszett a borítója? Az Abbey Road albumon található kép legalább annyira beleégett az elmúlt fél évszázad köztudatába, mint maga a Beatles zenéje. A Rolling Stones Sticky Fingers című albumának borítóján Andy Warhol egy férfi ágyékát ábrázoló híres fotója szerepel, de a zenekar többi albumához készített fotót a világ számos elsőrangú fotósa is többek között David Bailey, Hiro, Annie Leibovitz és Robert Frank.
Voltak fotósok, akik stílust alkottak, és voltak, akik ikonokat hoztak létre. A borítók egyfajta vizuális identitást teremtettek, amelyben a fotográfia mindennél többet nyomott a latban: Francis Wolff fekete-fehér fotói a Blue Note számára, a szürke sokféle árnyalata az ECM kiadó borítóin, a brit Hipgnosis tervezőgrafikusainak szemkápráztató színei és még sorolhatnánk – a képi megjelenítés előrevetítette a hangzást. A másik oldalról nézve a lemezborítókon az évszázad számos szimbolikus, történelmi képe jelent meg: sok más között például Albert Camus portréja, az 1930-as évek világválsága a Mezőgazdaság-védelmi Hivatal (Farm Security Administration – FSA) fotográfusainak lencséjén át, 1968 májusa, a feketék polgárjogi mozgalmai az Amerikai Egyesült Államokban.
A sajtófotózástól kezdve a fotómontázsokon keresztül, a fotófülkében készült képeken és az eredeti céljuktól eltérő módon felhasznált fényképeken át, a túlexponált és a fotókba ágyazott fotókig – minden technika alkalmazásra került ezeken a 30×30 cm-es felületeken. Minél mélyebbre ásunk, annál gazdagabbnak tűnik a lemezborítók világa.”
